Aki még nem ismeri a platina kivételes tulajdonságait, szürkés fényű ragyogását, kémiai ellenállóságát, értékmegőrző funkcióját, azoknak leírok most pár érdekességet ami sajnos kimaradt a kémia órán :)

A platinát – nem szándékosan ugyan – de már az régi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt. A platina kémiailag nagyon ellenálló fém. Csak forró királyvízben, vagy oxidálószer jelenlétében sósavban oldódik! A világ platinafém-termelésének 98%-a három országból származik: a korábbi Szovjetunió 49%-ban, a Dél-Afrikai Köztársaság 43%-ban és Kanada 6%-ban részesedik ebből. A platina 35-40%-át a benzinüzemű gépkocsik katalizátorakénthasználják fel, a maradékot a salétromsavgyártásban, ékszerkészítéshez, fogimplantátumokhoz, csontpótlásokhoz, de csillagászati tükrök készítésekor is használják a tükrök foncsorozásához. Bár kiváltásán folyamatosan munkálkodnak, magas ára miatt.

Katalizátorként egy másik platinafémmel a palládiummal igyekeznek helyettesíteni. Kísérleti hidrogénmeghajtású autók tüzelőanyag-cellájáhozis szükséges. A platinára is igaz az, -mint az összes többi nemesfémre- hogy nagyobb rájuk a kereslet, mint amennyit a hagyományos bányászat termelni tud.

A nemesfémek, így a platina egyik legértékesebb tulajdonsága, hogyoxigénnel szemben tökéletesen ellenállóak! „Nem öregszenek.” 

A platina ebben is élen jár, nem árt neki az idő! 

Nem tudom látták-e nemrég a National Geograficban, hogy 100 éve süllyedt el a Titanic és most találtak a roncsban egy platina szolitert,gyémánt briliánssal! Mikor megtisztították az algáktól, az ékszer úgy nézett ki, mintha csak most vették volna ki a vitrinből! Szinte hihetlen volt látni!

A használatban a platinából készült ékszerünk nem fog elszíneződni, mint az alacsonyabb színfémtartalmú aranyötvözetek. Megőrzi fényét és ragyogását akár egy gyógyvizes fürdőzés után is! Amíg nem tudták, hogy a platina milyen ritka és különleges tulajdonságú fém, a pénzhamisítók platinával „hígították” az aranypénzeket. A platinának a súlya ugyanis az óloméval vetekszik. 1758-ban a spanyol korona meg is tiltotta a platinával folytatott kereskedést. (!) Az észak-ecuadori Esmeralda és Atacanes inka aranymívesei a hódító fehérekkel ellentétben tudták, hogyan bánjanak a „nehéz ezüsttel”. Kemény kis szemcséihez kevés aranyport kevertek, és izzó faszénen cseppnyi adagokban felhevítették a keveréket. A megolvasztott arany beburkolta és kissé összeforrasztotta a platinaszemeket. A platina aránya a keverékben 55 és 60 százalék között mozgott, a többi arany volt és kevés ezüst. A kész ékszer leginkább a mai fehérarany tárgyakra emlékeztetett.

Ennek az archaikus megmunkálási módnak köszönhetjük a legrégebbi és legszebb platinatartalmú dísztárgyakat. Persze az ó-egyiptomi leleteken túl! (Érdekes, hogy az ókori Egyiptomban már túl sok olyan technikát és anyagot ismertek, munkáltak meg, amit Európában amúgy csak több száz, vagy ezer év múlva. Hogy lehet ez?)

1751-ben a platinát végre külön elem gyanánt vizsgálták, meghatározták fajsúlyát, és leírták, mennyire ellenálló savakkal, lúgokkal szemben. A XVIII. századi Franciaországban, Párizsban ebből az imponálóan nehéz fémből öntötték ki a mintául szolgáló méterrudat és kilogramm-súlyt, mivel hossza és tömege legkevésbé változik meg hőingadozások vagy a levegő páratartalmának megváltozásának hatására! Mind a mai napig erről a „sablonról” készülnek a legpontosabb mérőműszerek is! 

A XVIII-XIX sz. fordulóján Oroszországban még platina pénzt is kiadtak. Három ezüstrubelnek megfelelő dukátot, továbbá kettős és négyszeres dukátot veretett, összesen 1,4 millió pénzérmét, 4,5 millió rubel értékben. (Ha van otthon valakinek ilyen elfekvőben, nekem szóljanak, mert értékük folyamatosan nő :)

A platina ára a nemesfémek értéktáblázatán már az első világháború előtt az első helyre került, a második világháború után pedig az aranyét háromszorosan is felülmúlta. A legutóbbi világválság alkalmával az arany újra utolérte a platina árát! Az ezüst árának pedig mintegy 70szerese ma!Azóta is a legértékesebb nemesfém, hiszen nem csak ékszerek készítésére használják, hanem csontok rögzítésére is, mert teljesen szövetbarát és az egyetlen fém, amely testnedvekkel nem lép semmilyen reakcióba! Kilencven tonna ebből a súlyos nemesfémből csupán egy 1,6 méteres élű kockának felelne meg! 

Büszke lehet, aki ennek a ritka nemesfémnek a birtokosa, gondoljuk meg: a legjobb lelőhelyeken is csak három gramm (!) platina található egy tonna ércben! 

Mihalovits András
ötvös, ékszerbecsüs

+3620-270-77-77

 

Mihalovits Manufaktúra ékszerkészítés

Elérhetőségeink

  • Mihalovits András Egyéni Vállalkozó
  • Székhely: Budapest, 1238.
  • Láng Endre utca 45.
  • Tel: +36-1-286-08-94
  • Mobil: +36-20-270-77-77
  • Email: iroda@mihalovitsmanufaktura.hu
  • (Levelekre 2-3 munkanapon
    belül tudunk válaszolni)
  • Adószám: 63370786-2-43
 
 Mihalovits ékszerek